Hrutka Róbert: Szabadság-vírus /2009/
Valahogy magától értetődő volt, hogy elmegyek Hrutka Robi lemezbemutató koncertjére. Hetekkel előbb megvolt a jegyem, pedig akkor még a bemutatandó album sem jött ki. A netre ugyan felkerült néhány szám, meg lehetett volna hallgatni őket, de nem volt rá időm. Úgy alakult tehát, hogy mindenféle előzetes benyomástól mentesen foglaltam el a helyemet valahol a nem túl sokadik sorban.
Az persze jó ómen volt, hogy a zenészekhez szinte kivétel nélkül kapcsolódtak pozitív élményeim. Hármójukat, nevezetesen Dely Domit, Galambos Zoltánt és Borlai Gergőt még a Jamie-Robis felállásból ismertem meg, Fehérvári Attila pedig örök kedvenc basszusgitárosom -- Hrutka Robié mellett ezek a nevek is azt sugallták, hogy kellemes este elébe nézek.
Az első szám dinamikus hangjai aztán végleg széjjeltéptek minden kételyt. Leüthetném a labdát, hogy azonnal elkaptam a Szabadság-vírust, de inkább csak azt mondom: éreztem, hogy jó helyen vagyok. Kiült az arcomra az a levakarhatatlan mosoly, és valahogy tudtam, a még hátra levő dalok sem fognak csalódást okozni.
Miközben ízlelgettem az új szerzemények energiáját és léleküdítő szövegvilágát, nagyon drukkoltam, hogy a Jamie-Robis időszakból semmi ne hangozzék fel. Az eléggé agyonütötte volna a hangulatot. Néhány héttel korábban Jamie Winchester "új" zenekarának koncertjén is fura, helytelenítő érzések futottak át rajtam, amikor azzal szembesültem, hogy a setlist több, mint fele Jamie-Robi szám volt. Nem mintha nem szeretném már azokat a dalokat, csak éppen én a búcsúkoncerttel lezártam azt az érát, és nem annyira nosztalgikus, mint inkább sebeket feltépkedő, már-már szentségtörő volt a számomra egy másik felállás előadásában hallgatni őket.
Robi azonban beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Volt ugyan néhány nem saját szám is, de ezekből egy Jimi Hendrix-feldolgozás volt, meg egy orosz dal Tompos Kátya vendégszereplésével, kettő pedig Kálloy Molnár Péter-szerzemény, maga Péter előadásában.
Napok óta ez volt az első este, amikor igazán ki tudtam kapcsolódni; utóbb vettem csak észre, hogy végre nem rágódom mindazon, amin már jó ideje idegeskedtem. Az új dalok pedig jótékony hatásukkal együtt velem vannak azóta is.
3 megjegyzés:
na végre érkezésem lett újra olvasni a blogot, és ennek örömére fel is veszem a napirendi pontjaim közé a Robi-számok meghallgatását :o)
Hmmmm, ezt meg kellene élőben is hallgatnom :D
Köszönöm a kommenteket.
Szóval tetszenek a dalok? :) A hétfői ZP-s koncertet kihagytam a durva eső miatt, de lesz még alkalom bőven, úgyhogy ha kell társaság, rám számíthatsz :)
Megjegyzés küldése